namizumizumizu?

Szeretnék egy rendkívül boldog és csodasikeres évbefejezést.
Olyan volt ez a mai nap, mint amikor tudod, hogy most akkor jön egy búcsúzás és utána egy hosszú idő, amikor nem találkozhatsz a hozzád közelállóval és csak reménykedsz, hogy na, talán holnap még látom, mert nem kell mégsem pár napig elköszönnie. Azt hiszem, hogy a nyár és az én viszonyom sokkalta másabb, mint az emberek többségének. Nyáron mindig úgy érzem, már talán kora tavasztól, mint aki szerelmes lesz ebbe a nyári fénybe, mint aki felhőkön lépked és sokkal többet tudok önmagamtól is mosolyogni és nem mantráznom magamban, hogy de bizony ez az évszak is lehet szép és ha csak alapfokon égek, akkor is többet tudok kihozni magamból, mint máskor. Azt mondta egyszer egy hozzám közel álló, hogy olyan vagyok, aki 1000%-on képes pörögni. Ma kifejezetten ellent mondtam ennek és csak lazán, nyugis zenéket hallgatva haladtam a dolgaimmal és csak élveztem a nyári nap utolsó töltését.
Amikor ma kiültem a Mom parknál levő parkba készíteni és töltődni, akkor ketten is odajöttek, hogy de szép és hogy jujj, had vegyem ezt meg ezt meg... :) Édesek néha az emberek :)
Jó érzés volt, hogy ha bár nem jöttek össze a mára tervezett vásározások, azért még megkaptam a napi kis dicséreteket és biztatásokat. Kellenek, nagyon :)
Szépen haladok sorra a kért kis ékszerekkel. Először be kell fejeznem a bicókereket, kagylólaposnak a másolatát, a kis zöld kövest Krisztának, aztán meg kell csinálnom egy új cicásat, aztán szeretnék gyűrűket gyakorolni, mert Timit érdekelnék a gyűrűim.
Úgyhogy most uccu van és jó éjt minden kis pajtinak :)